A szentesi Horváth Mihály Gimnázium története

Kérjük, támogassa alapítványunkat személyi jövedelemadója 1%-ával. [tovább>>]

Szentesen már 1714 óta működött a református egyház által fenntartott elemi iskola mellett úgynevezett “latin iskola”, ahol többnyire a debreceni nagykollégiumban teológiát végzett diákok töltöttek el két-három évet oktatóként, így gyűjtve pénzt külföldi egyetemi tanulmányaikra. Az iskola épülete kb. a mai járásbíróság helyén állott. 1747-ben a legrégibb városháza épületébe költözött az iskola, melynek léte azt bizonyítja, hogy a török ellenni felszabadító harcok után hazatérő szentesi lakosságban élt az igény az eleminél magasabb műveltségre. 1859-ben, a Bach-korszak végén a református egyháztanács elhatározta egy négyosztályos gimnázium felállítását, az első osztály ekkor kezdte a munkát 21 tanulóval. A kiegyezést követő esztendőkben az egyház, a város és az állam több kísérletet tett az intézet átszervezésére, ezek során az iskolának évekig kettős jellege volt: gimnázium és polgári iskola és a mai ligeti múzeum épületében működött. Végül a minisztérium engedélyezte a nyolcosztályos, tiszta gimnáziummá fejlesztést. 1888-óta a mai épület téglaburkolatú részében folyt az oktatás. Az első világháború megtörte a gimnázium fejlődésének lendületes ívét. Igaz 1918-ban elkészültek az épület új szárnyai és a szolgálati lakások, de az anyagi gyarapodást elhomályosították a fájdalmas veszteségek. Nyolc tanár és 92 diák vonult be az iskolából a seregbe. A két világháború közötti időszak nem bővelkedett drámai fordulatokban, a csendes, nyugodt munka és a lassú gyarapodás időszaka volt ez. 1923-24-ben megkezdődött az iskolareform, az intézet ekkor lett reálgimnázium, a tanulók száma mintegy 400 volt.

Az 1922-23-as tanévtől kezdve viseli gimnáziumunk Horváth Mihály nevét. 1935 óta folyik rendszeres filmoktatás: már a harmincas esztendőkben évente 80-100 filmet vetítettek szemléltetés céljából. Az ifjúsági szervezetek közül az 1924 óta működő cserkészcsapat érdemel elsősorban említést. A háborús készülődés és a háború évei mély nyomokat hagytak a gimnázium életében. A nevelés erősen nacionalista és militarista szelleművé vált, ekkor indult a levente mozgalom. 1944 tavaszán német katonai kórház költözött a gimnázium épületébe. A zsidó diákok megalázó megkülönböztetéséről szóló utasításokat a gimnázium igazgatója és tanárai – amennyire csak lehetett – figyelmen kívül hagyták. A tanítás 1944. április 1-jén befejeződött. Az 1945-46-os tanévben lassan rendes kerékvágásba billent az élet. Hazatért a hadifoglyok egy része, visszatértek az elköltözöttek, újjászerveződött a tanári kar. Mivel a gimnázium második évfolyama is megszűnt, megalakult a dolgozók gimnáziuma, az épület hajlékot adott a kereskedelmi középiskolának is. 1957-ben az iskola az oktatási Minisztériummal együttműködésben megalkotta az 5+1-es rendszerű oktatást, melynek keretében az osztályok műhelygyakorlaton vettek részt.

Az első nyelvi tagozat az 1963-64-es tanévben kezdte meg működését, ekkor indított első alkalommal a gimnázium  speciális francia szakosított csoportot. 1966-ban indult el a szakosított kémia-fizika tagozat. Mátyás Sándor és László Béláné vezetésével 1966-tól minden évfolyamon működött egy-egy tagozatos angol nyelvi csoport, az orosz nyelv dominanciája miatt az angol nyelvi oktatás a többi csoportban csak heti két-három órában folyt második idegen nyelvként, majd 1989-ben angol tagozat indult. 1976-ban elkészült a hangstúdió és a filmvetítő terem. Az 1978-79-es tanévben Várkonyi Zoltán elképzelései alapján a Színház és Filmművészeti főiskolán tartott egyhetes tanári előkészítő után indult iskolánkban az irodalmi-drámai tagozat kísérlete, mely 5 év múlva új orientációs rendszert kap: fél-fél éves gyakorlat a diákszínpadi, bábos, filmes és kamarakórus csoporton belül. 1989. március 15-én átadták az új könyvtárépületet.

Az elmúlt évtized változásairól a honlap további részeiben lehet olvasni.

Képes Krónika

A gimnázium épülete 1888-ban

A gimnázium épülete 1888-ban

A gimnázium épülete a századfordulón

A gimnázium épülete a századfordulón

Egy 1942-es képeslapról

Egy 1942-es képeslapról

Az 1959-ben készült képen az új szárny látható

Az 1959-ben készült képen az új szárny látható

Az 1990-es évek elején

Az 1990-es évek elején

A gimnázium udvara

A gimnázium udvara

Az iskolai könyvtár

Az iskolai könyvtár

Horváth Mihály szobra az épület kertjében

Horváth Mihály szobra az épület kertjében

Az I. világháború áldozatainak emléktáblája

Az I. világháború áldozatainak emléktáblája

Az iskola alapítóinak emléktáblája

Az iskola alapítóinak emléktáblája

Greskovits Péter hegymászó emlékfala

Greskovits Péter hegymászó emlékfala

Perjés Márk 1994-ben készült rajza

Perjés Márk 1994-ben készült rajza