A francia nyelvi tagozatról

A francia nyelvi tagozat bemutatkozó videója

A francia nyelvi tagozat bemutatkozó videója

Bemutatkozás 2.

Bemutatkozás 2.

Bienvenue sur la page en français du lycée Horváth Mihály de Szentes!

Chers lecteurs, cheres lectrices,

Nous vous écrivons depuis l’un des plus anciens établissements hongrois. Celui-ci a été fondé en 1859, il porte le nom de Horváth Mihály (né a Szentes, 1809-1878) qui fut éveque, député mais aussi ministre du culte et historien de renom. Actuellement notre lycée compte 668 éleves répartis en 22 classes ainsi qu’une quarantaine de professeurs dont de nombreux francophiles et francophones!

Le systeme scolaire hongrois differe quelque peu du systeme scolaire français puisqu’il n’existe pas ce que l’on nomme en France « le college ». Ainsi apres une premiere scolarité a l’école générale (Átalános iskola), les éleves sont admis au lycée (Gimnázium) a partir de 12 ou 14 ans. En effet, a 12 ans l’éleve a le choix de faire sa 7eme et sa 8eme classe au lycée ou a l’école générale. En Hongrie, les éleves se spécialisent dans la matiere de leur choix, des la premiere année du lycée . La biologie, la chimie, les mathématiques et les langues étrangeres (anglais, allemand, russe, latin et français) ainsi que l’art dramatique et cinématographique sont les disciplines proposées par notre lycée, le HMG. La section d’art dramatique qui existe depuis 33 ans est une des vitrines de l’établissement car le lycée est pionnier dans ce domaine, c’est donc avec plaisir et fierté que l’on peut voir ou entendre au cinéma, a la radio ou sur scene d’anciens éleves menant de brillantes carrieres artistiques.

Entre le HMG et la langue française, c’est une grande histoire d’amour: Ici, l’enseignement de la langue de Moliere remonte a 1871! Un siecle plus tard, en 1972, sont arrivés les premiers lecteurs français, 22 a ce jour. Chaque année, les éleves participent a de nombreux concours nationaux ou régionaux de langues étrangeres (OKTV, traduction, conversation, récitation). En effet, il est bon de signaler que l’année scolaire hongroise est régulierement ponctuée de concours dans toutes les disciplines. Les concours auxquels participent les éleves francophones du lycée sont tres variés et tres souvent interdisciplinaires: de concours en concours, le français côtoie le théâtre bien sur mais aussi la chanson, la photographie, la littérature, les arts plastiques…ils ont le plus souvent lieu en mars lors du mois de la francophonie.

Les éleves du lycée ont participé et brillé a plusieurs reprises ces dernieres années dans de célebres concours ou festivals: au Grand Concours de la Chanson française a Budapest, au Festival de Théâtre Lycéen Francophone de Pécs (dont les gagnants participent ensuite au Festival des Festivals), a la Grande Dictée, au Concours de la presse, au concours de la section bilingue d’Aszód et au concours de récitation d’Hódmezővasarhely. D’autres lycées nous invitent parfois a leurs évenements culturels, par exemple il y a le concours « Mardi gras » au lycée Vörösmarty de Budapest.

Au sein du lycée nous essayons d’organiser des évenements culturels, cette année scolaire 2010-2011, il y aura un concours de photographies avec une présentation en langues étrangeres, il y aura une petite semaine de la francophonie au mois de mars et bien sur, il y aura notre fameuse soirée française en avril. Lors de la soirée française les éleves francophones de la ville venant des écoles générales (Szent Erzsébet et Kiss Bálint) et des lycées présentent des chansons, des poésies et des spectacles en langue française. Cette année la troupe de théâtre en français du lycée présentera son nouveau spectacle.

Grâce aux lecteurs français nous avons parfois la visite de voyageurs français! Depuis septembre nous avons reçu la visite d’Alexandre, un cuisinier a qui nous avons pu poser des questions a propos de son métier et de la cuisine française. Mais nous lui avons aussi parlé de la généreuse cuisine hongroise. Il a animé un atelier cuisine a l’école générale Kiss Bálint auquel quelques lycéennes ont pu participer!
En octobre, nous avons eu la chance de rencontrer Clément, un futur comédien. Il est resté trois jours au lycée et les éleves ont pu faire du théâtre avec lui et aussi lui poser des questions, lui présenter la vie scolaire hongroise. Tout le monde a apprécié son travail, sa participation aux ateliers de théâtre en français et en hongrois  ainsi que… son charme!

Le lycée permet aux éleves de participer a beaucoup d’autres activités comme le chant choral, le sport, les excursions en canoë, les vacances de ski. Si les activités extra-scolaires sont aussi nombreuses, c’est que les professeurs et les éleves aiment passer du temps ensemble en dehors de la salle de classe! Les liens se tissent au fur et a mesure des années et lorsque le temps du « Ballagás » arrive – cérémonie d’adieu- il n’est pas rare de voir les larmes couler et les embrassades s’éterniser!

A bientôt, les éleves et professeurs du lycée

A francia tagozat története

 715 óta vannak adatok arról, hogy Szentesen az eleminél magasabb szintű iskola létezett a református egyház tulajdonában. Ebben az úgynevezett “latin iskolában” a diákok latin és görög klasszikusokkal ismerkedhettek meg, majd az iskola elvégzése után teológiai tanulmányokat folytathattak, külföldi akadémiákon tanulhattak tovább. 1871 őszén kapott tanári kinevezést Frank Ármin, aki francia és német nyelvet valamint természetrajzot tanított. Ettől az évtől lehetett a franciát mint rendkívüli tárgyat tanulni. Frank Ármin működése 1883-ig tartott, amikor az a rendelet lépett érvénybe, hogy érettségivel nem rendelkező egyén gimnáziumi tanárként nem alkalmazható. Ugyanakkor az iskolaszék kénytelen volt megvitatni, szükség van-e egyáltalán a francia nyelv tanítására a hamarosan felépítendő új gimnáziumban. A következő döntést hozták: “Minthogy ma már a műveltség egyik elengedhetetlen feltétele a modern nyelvekben való jártasság,” a francia mint rendkívüli nyelv tanítását fenntartja. “Amennyiben pedig a francia nyelv tanítása a Frank Ármin ügyével szoros kapcsolatban van, erre vonatkozólag az iskolaszék a következőket javasolja: alkalmaztassék Frank Ármin tanár a leendő gimnáziumban és a polgári leányiskolában a francia nyelv tanítására, továbbá a jövő iskolai évben megnyíló földmíves iskolánál mint óraadó tanár a nem szaktárgyak tanítására, végül a városi alsó ipari iskola 3. osztályának tanítására. Így a város nem volna kénytelen őt elbocsájtani és nem kellene az elbocsájtásból származó kellemetlenségekkel leszámolnia, viszont Frank Ármin tanárnak is, ki már tizenkét és fél év óta szolgálja a város tanügyét, jövő existenciája biztosítva volna.”

Az új épületben az oktatás az 1888-89-es tanévtől működött, ahol a francia nyelv tanításáról a következőképp határoztak: “A francia nyelv taníttassék a II. osztálytól felfelé az önként vállalkozóknak. A francia nyelv tanításánál az eddigi mód szerint az osztályonkénti beosztást javasolja alkalmazni, oly módon, hogy minden osztály külön-külön hetenkint 2 órát, csak az 5. és 6. osztály kapcsoltatnék össze, ezen két osztály együttesen szintén két órát adna hetenkint.”

1891-től 8 osztályossá alakult át a gimnázium, s 1892-től érettségi vizsga is tehető volt az intézményben. Maradt a francia, mint választható nyelv. Új tanárra lett viszont szükség, erre utal az akkori igazgató jelentése: “Minthogy erre ő a jelenlegi tanárokat felkérte, hogy van-e közülük valaki, ki e nyelvnek tanítására vállalkozik? E felhívás következtében dr. Berecz Sándor kijelentette, hogy ő hajlandó a francia nyelv tanítására vállalkozni, de csak a kezdők tanítására, amennyiben ezen nyelvvel már rég idő óta foglalkozott és így haladottabb tanulók oktatását még ez idő szerint el nem vállalhatja.” A francia nyelv tanítása ekkor annyira válságossá vált, hogy úgy próbálták megoldani a tanárhiányt, hogy a francia nyelvet tanulni kívánó diákoktól külön fizetséget próbáltak kérni. Ezt a felvetést végülis kénytelenek voltak elvetni, s az oktatás dr. Berecz Sándor vezetésével heti két órában tovább folyt. (Mint óraadó, fizetését heti 11 óra után évi 495 Ft-ban állapították meg.) 1897-ben a gimnázium állami főgimnáziummá alakult át. 1906-ban dr. Berecz Sándor helyett Rácz Győző vette át a francia nyelv tanítását, 1909-ben pedig Dongó Orbán. Az 1913-as évben rendeletileg engedélyezték a leányoknak nyilvános tanulói felvételét a gimnáziumba.

Az első világháború miatt viszont csökkent létszámmal folyt a tanítás. Tanulmányútja során a háború idején Franciaországban rekedt dr. Soltész Gyula tanár. A Kuncz Aladár regényéből ismert Fekete kolostorban tartották fogva, ahol a szerző fogolytársa volt. “Párishoz, a franciákhoz, irodalmukhoz és művészetükhöz nem volt semmi különösebb köze” – írja róla Kuncz Aladár. Dr. Soltész Gyula latin-történelem szakos tanár volt, csak szakos híján tanította a francia nyelvet. A gimnázium épületében pedig az oktatással párhuzamosan a munkácsi kórház működött. 1918/19-ben Dongó Orbánt áthelyezték, helyébe Tímár József került.

1919 nyarán tért haza a franciaországi internálásból dr. Soltész Gyula, de munkáját a román megszállás miatt csak decemberben kezdhette el.

1924-ben az újabb rendelet szerint 3 féle középiskola volt az országban: gimnázium, reálgimnázium és reáliskola. A Horváth Mihály Gimnázium reáliskola lett. Ennek megfelelően növekedett az idegen nyelvek óraszáma heti 5 órára, melyet 1931/32-ben leszállítottak heti 4 órára. 1933-ban nyugalomba vonult kollégája, Molecz Béla helyébe lépett Nagyajtósi István, a “Nagy Monsieur”. Kovács Tibor magyar-francia szakos tanár 1934-től 1937-ig tanított a gimnáziumban. 1935/36-ban új tantervet vezettek be, melynek értelmében a francia nyelv helyett IV. és V. osztályban görögöt is lehetett választani. Dr. Mátyás Sándor magyar-latin-francia-angol-orosz szakos tanár 1948-tól 1963-ig tanított Szentesen. Előtte Hódmezővásárhelyen dolgozott, az ő tanácsára hívták meg Németh Lászlót tanítani Vásárhelyre. Égető Eszter történetét ő ismertette meg Németh Lászlóval, s lett Bozsó Mátyásként a regény egyik szereplője. Különösen angol nyelvből jelentős a munkássága, de a francia kultúra tisztelete mélyen áthatotta tanítását.

1958/59-ben kapta a gimnázium az első magnetofont, s rá egy évre az első televíziókészüléket. 1959-től 1963-ig tanított franciát Ágoston György tanár. Az 1963/64-es tanévtől kezdett tanítani Kovács József magyar-francia szakos tanár (“Monsieur Forgeron”). 1968-ban nyelvi laboratóriummal gazdagodott az iskola. Józsa György orosz-francia szakos tanár óraadói megbízást kapott. 1969-ben nyugdíjba vonult Nagyajtósi István, de tanított továbbra is óraadóként.Az ő nevéhez fűződik a francia nyelvi tagozatos osztályok létrejötte, melyhez speciális tantervű Gimnáziumi I. és II. osztályos tankönyvet írt, s megkapta a “Szentes város fejlesztéséért” emlékérmet, Franciaországban pedig az Akadémiai Pálma-rendet.

1963-ban beindult a szakosított tantervű osztály francia nyelvből. Az első osztály osztályfőnöke Barta László volt. 1966-tól egy osztályon belül már nemcsak francia tagozatos, hanem francia-angol, 67-től pedig francia és orosz tagozatos tanulók jártak együtt ugyanabba az osztályba. 1969/70-ben vezették be a szaktanterem rendszert (kabinetrendszer). A tanév elején első alkalommal indítottak speciális 12 órás francia szakosított csoportot, mely várakozáson felüli eredményeket hozott. Gidófalvy György, az akkori igazgató a következőket írta a nyelvi tagozatos osztályokkal kapcsolatban: ” A nyelvi szakosított osztályok lényege és célja a vágyak és a reális lehetőségek ellentéteinek összecsapása közben kristályosodott ki. A vágyakban ugyanis kezdetben az fogalmazódott meg, hogy minél többen legyenek nyelvészek. A reális lehetőségek viszont a vágyak teljesülését csak a legkiválóbbaknak biztosították annak ellenére, hogy a legtöbben minden korábbi nyelvoktatás eredményénél jóval magasabb szintre jutottak el. Az ellentmondást maguk a tanulók oldották meg, hiszen közülük sokan végzik az orvosi, gyógyszerészeti, mérnöki, agrár stb. tanulmányokat, ugyanakkor az is igaz, hogy az átlagosnál jóval többen tanulnak nyelvészetet. Magam nem találkoztam közülük olyannal, aki megbánta volna, hogy meglehetősen jól megtanult franciául, sőt ez kifejezetten hasznukra szolgált.”

1971-ben kinevezték Tatár Rózsa francia-orosz szakos tanárnőt. A gimnázium három volt diákja kapott egyszerre kinevezést különböző egyetemek francia tanszékére: dr. Fodor István, Szabics Ferenc és Németh Jenő.

1972-ben helyezték üzembe a 33-as teremben az oktatógépet. Ugyanebben az évben kezdett itt dolgozni Tary Gábor történelem-francia szakos tanár.

1972/73-ban a magyar-francia kulturális államközi egyezmény értelmében munkába állt az első francia lektor, Gilbert Millet és 1974-ig maradt iskolánkban.

1974/75 – új lektor érkezett szintén két évre: Bernard Micaud. 1974-ben Kovács József a Kulturális Kapcsolatok Intézete javaslatára, a magyar-francia csereegyezmény alapján a lille-i egyetem magyar lektora lett.

1976/77 – Leonard Fontana az új lektor. Dr. Bácskai Mihály és dr. Bácskainé Fazekas Márta megkezdték pályájukat a gimnáziumban. Mucsi Mária IV/A osztályos tanuló kiemelkedő eredményt ért el az OKTV-n.

1978/79 – Kovács József hazatért Franciaországból. Yves Garniron vette át a lektori órákat a tagozatos diákoknál.

1979/80 – a III/A csapata 5. helyen végzett a rádió francia nyelvű pályázatán. (Cubes).

1980/81 – Jean Ramel lektor érkezett, Kovács József a József Attila Tudományegyetem francia tanszékére távozott. Antonjuk Éva tanárnő első éve a gimnáziumban. 1981-ben áttértünk az ötnapos munkahétre. Bevezették az iskolai nyílt napot az általános iskolás tanulók pályaválasztásának megkönnyítése céljából.

1982/83 – Renaud Lallement lektor érkezett az iskolába. Négyesi Zsuzsa III/A osztályos tanuló országos 2. helyezett, Bucsány Kornélia országos döntős volt az OKTV-n. Iskolánkban megjelent az első számítógép.

1983/84 – Antonjuk Alexandr első éve a gimnáziumban . Bucsány Kornélia IV/A újra döntős lett az OKTV-n, Balázs Enikő pedig ötödik helyezést ért el. Fizetés nélküli szabadságra ment dr. Bácskainé Fazekas Márta, aki strasbourgi lektori szolgálaton lévő férjéhez települt ki a családdal.

1985-ben ötödéves egyetemi hallgatóként kezd tanítani Volosinné Lucza Éva és Pánczél Jolán, mindketten francia-orosz szakos tanárok. 1985-ben indult az első diákcsere Elzászba, Chatenois-ba. OKTV 8. helyezést ért el Kis Gábor, Fekete Katalin pedig 16. lett. László Tímea a magyar és a francia rádió műveltségi versenyén elért első helyezéséért franciaországi utat nyert. 1983-tól 1986-ig nem volt lektora a gimnáziumnak, ekkor Bernadette Pain érkezett Szentesre. Mesélte: az vonzotta ide, hogy nem tudta elképzelni, mennyire lapos a Nagy Magyar Alföld. 1987-ig maradt Szentesen, magyar néprajzzal foglalkozott.

1986/87 – a Francia Intézet és a nagykövetség közreműködésével megrendeztük a francia könyvek kiállítását az Ifjúsági Házban. László Tímea OKTV 7. helyezett lett.

1987/88-ban Vida Enikő OKTV 8. helyezett, s Barta Edit is kiválóan szerepelt. Az énekkar Strasbourgban vendégszerepelt, a Chatenois-iakat pedig Szentesen láttuk vendégül. 1989-ben Catherine Jonas tartotta a társalgási órákat, őt Françoise Le Liévre, s a következő évben Habiba Boumlik követte.

1988/89-ben bemutattuk Ionesco: Kopasz énekesnő című darabját itthon és Franciaországban is. A legjobb franciás díját év végén Vida Enikő nyerte el. A Bácskai házaspár hazatért a strasbourgi kiküldetésből. Megszűnt az orosz mint kötelező tantárgy, a francia második nyelvként is választható lett a nem tagozatos osztályokban.

1989/90-ben volt az első csere a Saint-Quentin-i Henry Martin Gimnázium diákjaival. A francia forradalom 200 éves évfordulója alkalmából a franciatanárok kiállítást rendeztek a könyvtárban. La Roche-sur-Yonban előadták a Pathlin mester című darabot, rendezője Perjés Gáborné. Strasbourgban nagyszabású Magyar Hetet rendeztek, melyen a kórus és a Keserű Imre rendezte János vitéz is szerepelt.

1991-ben a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola külön elismerését fejezte ki a francia nyelvből felvételiző diákok eredményeiért: “A felvételi bizottságok jelentése szerint francia tárgyból az Ön által vezetett gimnázium volt tanítványai kiemelkedő teljesítményt nyújtottak” olvasható az iskola igazgatójának, László Bélánénak címzett levélben. Francia zenés show műsort mutattunk be Keserű Imre rendezésében.

1992-ben Halmos Andrea, 1993-ban Kun Eszter (19. helyezett) és Forgó Noémi, 1995-ben Kun Erzsébet (14. helyezett) értek el kiemelkedő OKTV-döntős eredményeket.

1993-ban a 3/D osztály a Nyomorultak című musicalt adta elő a pécsi színházi fesztiválon.

1995-ben a pécsi frankofón fesztiválon Szentes városát Baudelaire: A Romlás virágai című kötetéből válogatott versösszeállítása képviselte, mellyel később a franciaországi La Roche-sur-Yonban is nagy sikereket értek el. Éric Vincent francia popénekes koncertet adott az Ifjúsági Házban. Megrendezték a Francia Film Hetét, melynek során levetítették Camus: A Pestis című regényéből készült filmet.

1995/96-ban Claire Colineau a lektor. A pécsi Frankofón Színházi Fesztiválon a Hamupipőke című mese elnyerte a Franciatanárok Szövetségének különdíját; ugyanezt a darabot, valamint a magyar nyelvű Variációkat mutattuk be Bécsben a Nemzetközi Középiskolás Fesztiválon is, a rendező Bácskai Mihály.

1996 szeptemberében érkezett Szentesre Carole Fernandez lektor Lyonból. Jacques Chirac Budapesten fogadta a franciául tanuló fiatalokat, melyen a legjobb szentesi franciások is részt vettek. Márciusban a pécsi Középiskolás Frankofón Színházi Fesztiválon Rabelais: Gargantua című darabját adták elő a 3/A-sok, mellyel elnyerték a Franciatanárok Szövetségének különdíját, a darab rendezője Pánczél Jolán.

Az 1997/98-as tanévben Lucile Léonard volt a gimnázium francia lektora. A pécsi frankofón színházi fesztiválon első helyezett lett a szentesi csoport. A darab címe: A klón tragédiája. (Madách: Az ember tragédiája adaptációja.) A darab rendezője: Bácskai Mihály. A jutalom: részvétel a La Roche-sur-Yon-i Fesztiválok Fesztiválján; erre az utazásra dr. Bácskainé Fazekas Márta tanárnő szervezésében 1999 májusában került sor.

Az 1998/99-es tanévben a gimnázium francia lektora Aline Bassompierre volt. A pécsi frankofón színházi fesztiválon Orwell: Állatfarm című művének adaptációját adták elő diákjaink Antonjuk Alexandr rendezésében.

Az 1999/2000 és 2000/2001-es tanévben Nathalie Bazire gimnáziumunk francia lektora, aki, mint 1995 óta a többi lektornő is, a Magyar-Francia Ifjúsági Alapítvány támogatásával és alkalmazásában dolgozott iskolánkban. A hagyományhoz híven 2000-ben is eljutott színjátszó csoportunk a pécsi frankofón fesztiválra, ahol Marcel Pagnol : Topaze című darabjának egy részletét dolgoztuk át. A rendező Bácskai Mihály volt. A XVIII. században elindult oktatási folyamat a XXI. század küszöbéig szinte töretlen volt. Elődeink előtt tisztelegve ígérjük, hogy munkánkat tovább folytatjuk a mindenkori ifjúság érdekében.

Antonjuk Éva

A francia tagozat ma

Gimnáziumunkban a francia nyelv és civilizáció megismertetésének, megszerettetésének több mint egy évszázados hagyományai vannak. A kiemelkedő tanáregyéniségek mellett, akiknek munkáját mélyen áthatotta a francia kultúra ismerete, szeretete és tisztelete, az 1972/73-as tanévtől a magyar-francia kulturális államközi egyezmény értelmében anyanyelvi lektorok is oktatnak iskolánkban. 1995 óta a Magyar – Francia Ifjúsági Alapítvány támogatásával kerülnek intézményünkbe a lektorok. A jelenlegi francia oktatónk, Cécile Prévot a 18. fiatal francia diplomás, aki a Horváth Mihály Gimnáziumon kívül városunk három másik iskolájában is tart társalgási órákat.

Diákjaink minden évben lelkesen vesznek részt különböző francia nyelvi versenyeken, dal-és színjátszó fesztiválokon, ahol kimagasló eredményeket érnek el. Az Országos Tanulmányi Verseny francia nyelvi döntőjében évtizedek óta sikeresen szerepelnek tanítványaink, az 1-10. helyezést elért tanulóink felvételi vizsga nélkül jutottak be az ország egyetemeire, főiskoláira francia szakra. Francia nyelvű egyetemi képzésben is sok volt diákunk vett, illetve vesz részt, ahol a magas fokú szakmai ismereteken túl két diplomát kapnak, így francia nyelvterületen is tudnak tanulni, illetve dolgozni (Pl. a Budapesti Műszaki Egyetemen, a Közgazdaságtudományi Egyetemen, a Külkereskedelmi Főiskolán, a Szegedi Tudományegyetem francia nyelvű jogi képzésében, stb.). Képzésünk célja, hogy minél többen tegyenek nyelvvizsgát, hiszen ez bármely diploma megszerzésének alapfeltétele.

Több francia nyelvű színjátszó csoportunk volt már franciaországi vendégszereplésen La Roche-sur-Yonban a Fesztiválok Fesztiválján, legutóbb 1999 májusában. Minden évben részt veszünk az Alliance Française szervezésében megrendezett francia dalversenyen, amelyen diákjaink már franciaországi és svájci jutalomutazást is nyertek. Az Alliance Française francia nyelvi és civilizációs versenyeket is hirdet minden évben, melyeken tanítványaink mindig eredményesen szerepelnek.

A pécsi frankofon fesztiválon 2003 márciusában színjátszó csoportunk első helyezést nyert, így 2004 áprilisában Aradon vesznek részt a Fesztiválok Fesztiválján.

2003 februárjában a budapesti Vörösmarty Gimnáziumban rendezett dal- és versmondó versenyen csapatunk Nagydíjat nyert. Az idén – február 24-én – 10 fővel ismét részt veszünk ezen a versenyen.

Immár hagyomány, hogy a sok verseny méltó lezárásaként a tanév végén francia nyelvű műsoros estet rendezünk, melyre meghívjuk a társintézmények franciául tanuló diákjait, akik közül jó néhányan szintén szerepelnek, valamint a város francia szakos tanárait, a szegedi Alliance Française képviselőit, a budapesti Francia Intézet és a Magyar – Francia Ifjúsági Alapítvány vezetőit, a pécsi frankofon fesztivál szervezőit. Erre a rendezvényre legutóbb a Lajtha László Zeneiskolában 2002. június 3-án került sor. Az idén városi civilizációs csapatversennyel és gasztronómiai bemutatóval szeretnénk e napot még emlékezetesebbé tenni.

A Horváth Mihály Emlékverseny keretében a gimnázium diákjai számára kiírt műfordító pályázatnak szintén nagy sikere van minden évben. A szegedi Deák Ferenc Gimnázium fordító versenyén is örömmel vesznek részt tanítványaink, minden évben vannak helyezettjeink. Hódmezővásárhelyen pedig a legügyesebb vers- és prózamondók mérhetik össze tudásukat és szerepelnek kimagaslóan jól minden évben.

Antonjuk Éva

A tagozat felépítése

A francia nyelvet választók maximum 10-15 fős csoportokban tanulhatnak, ami nagymértékben megkönnyíti a munkát. A legszorgalmasabb diákok a kezdő csoportokban 1-2 év alatt utólérik a haladókat. A haladó csoportban pedig az általános iskolában szerzett ismeretekre támaszkodva bővíthetik tudásukat. Büszkék vagyunk tehetséges volt tanítványainkra, akik között akad tankönyvszerző, tankönyv-és szótárkiadó, francia cégeknél dolgozó tolmács, külkereskedő, francia diplomával is rendelkező gépész-, építészmérnök, közgazdász és nagyon sok franciatanár. Alaptankönyvként volt tanítványunk, Vida Enikő Allons-y c. kétkötetes tankönyvét, hangkazettáját, valamint a szóbeli nyelvvizsgára felkészítő könyvét használjuk sok más, francia és magyar tankönyv, hanganyag és videós anyag mellett. Diákjainkat a kétszintű érettségi vizsga követelményeinek megfelelően készítjük fel érettségire, illetve továbbtanulásra. Az anyanyelvi lektor heti 1-3 társalgási órát tart emelt szintű francia nyelvi csoportjainkban. A társalgási órák célja a globális írott és hallott szövegértés, civilizációs ismeretszerzés, felkészítés a szóbeli közép-és emeltszintű érettségire, illetve továbbtanulásra.

A felvételről az általános iskolai 7. osztályos év végi és a 8. osztályos első félévi idegen nyelv, magyar irodalom, történelem, matematika, fizika osztályzatok figyelembevételével döntünk.

Hírek

Anamesa fesztivál, Budapest, 2014. április 24-25.

Egy nemzetközi fesztiválon vettünk részt 7 diákkal a 9. C és B osztályból:
Szabó Gabriella
Szőke Anna
Rousseau-Piot Rebecca
Ferke Gréta
Kiss Réka
Gombos Melitta
Nagy Barbara

Egy színdarabbal készültünk erre a fesztiválra, melyet a budapesti Francia Gimnázium szervezett (Lycée Francais Gustave Eiffel de Budapest) és melyen Franciaországból, Tunéziából illetve Görögországból érkezett csoportok mutatták be műsoraikat:  főleg zenés, táncos bemutatókat láthattunk.

Mi április 24-én, csütörtökön az Erzsébet téren mutattuk be a műsorunkat egy utcai rendezvény, felvonulás keretében, illetve április 25-én pénteken a MOM Kulturális Központban.

Ezen kívül részt vettünk egy előadáson a Nemzeti Színházban április 24-én este :
„A világ teremtése Picasso szerint” a Baltazár Színház előadásában, valamint egy másik előadáson a Mom Kulturális központban április 25-én este:
„Anamesa mas” a Tánceánia Együttes előadásában.

Kulturális élményekkel gazdagon feltöltődve jöttünk haza Szentesre.

Tóthné Antonjuk Kriszta